oldalak

főoldal olvasnivaló a blogról személyes chat cserék

2017. április 17., hétfő

Édes álom

Heló! Ezt azzal magyarázom, hogy Harry a(z) SNL-ban/ben megölt mindenkit, illetve kicsit mazochista hajlamaim vannak. Legalábbis ez alapján biztosan. De azért jó olvasást, heh.



   Larry Stylinson 2017.
   x 300 szavasnak indult, ami túlnőtte magát, és 512 lett a végére
   x nyáltengerből kiinduló mélybúvárkodás - avagy a végén lehet, hogy melegebb éghajlatra fogsz kívánni, Drága Olvasó




Semmi se jobb annál, mint amikor egy magángépen üldögélsz, a kedvenc zenédet hallgatod, és a szerelmedhez igyekszel egy kis szigetre, ami a ti kis paradicsomotok.
Ezt Harry Styles már csak tudja, hiszen épp ezt teszi. Önfeledten dúdolja a lejátszási listáján lévő számokat, igyekszik nem arra gondolni, hogy milyen pocsékul szerepelt a Saturday Night Live-ban. Amint beért a backstage egyik eldugott szegletébe, a könnyei utat törtek maguknak, és a sok cserbenhagyott rajongóra gondolt. Hiszen nem volt képes kiénekelni a magas hangokat, ellökte a mikrofont, és úgy érzi, elbukott.
Amint eszébe jutnak az egyszerre felemelő és rémes pillanatok, amiket a színpadon töltött, ad még egy kis kakaót az éppen szóló dalra, ugyanis erre most végképp nem akar gondolni. Lehunyja a szemeit, igyekszik megnyugodni, habár érzi a mély barázdát, amit a negatív gondolatok a két szemöldöke közé vájnak. Nem a világ vége ez, csak néhány hangról van szó, és lesz még rá alkalma, hogy megmásítsa azok véleményét, akik szerint nem tud énekelni.
Persze feleslegesen próbál pozitív és nemtörődöm lenni, a magányos repülőúton folyamatosan azon pörög, hogy habár nem volt tökéletes a szereplése, vajon megtett-e mindent, ami tőle telt. Végül arra jut - természetesen csak akkor, amikor már a cuccait teszi bele az egyik kedvenc táskájába, amit mostanában mindenhova magával visz -, hogy jó volt ez így, legalább az Ever Since New York közben nem volt olyan végtelenül ideges.
Amint landol a gép, leszáll, gyorsan átmegy a biztonsági ellenőrzésen, aztán mosolyogva megáll a sok ember között, mert megpillantja a számára legkedvesebb arcot. Louis Tomlinson sorra kerülgeti az embereket, az arcán leírhatatlan öröm, és a viszontlátás boldog könnyei ragyognak. Harry ledobja az imádott táskát - mert mégiscsak van fontossági sorrend -, kitárja a karjait, és a következő pillanatban már Lou törékeny testét öleli.
Percekig megszűnik létezni a külvilág, csak ők ketten léteznek; a szoros ölelés, a halk szipogások, a szeretetteljes simogatás, a sok kedves emléket előidéző illatok.
- Megcsináltad, egyetlenem - motyog Lou egy örökkévalóság múlva, a fejét pedig felemeli, és a kék, könnyektől csillogó tekintetét Harryébe fúrja.
- Dehogy - mosolyodik el Harry lágyan, és egy leheletnyi puszit ad Louis homlokára, miközben az végigfuttatja az ujjait a már rövid, mégis ugyanolyan selymes tincsek között. - Megcsináltuk. Mindketten.
Louis csak bólint egyet, aztán Harry ajkai felé hajol egy csókért, aki már azóta epekedik egy ilyen bensőséges pillanatért, hogy megpillantotta felé sietni.
Kár, hogy hirtelen mindenre köd ül, Louis érintésének a melege eltűnik, a szúfolt reptéren pedig már egy lélek sincs. A falak is omladoznak, a következő pillanatban meg már nincsen semmi, csak az ágy, a takaró és a párna, na meg a csörgő telefon Harry feje mellett.
Kell jó pár perc, hogy felfogja, ez csak egy álom volt, méghozzá a soha be nem teljesülő fajtából. Ignorálja a telefont, miközben sóhajtva beletúr a hajába, és csak mered az egyszerű, fehér plafonra. Hosszú hónapok óta nem álmodott Louval, aminek örül, mert az ilyen éjszakák utáni napok nehezebben teljesíthetőek, mintha másnapos lenne.
És ahogy eszébe jut a tegnap, ólmos fáradtság lesz rajta úrrá, mert az álom fellépésre vonatkozó része viszont túlságosan is igaz volt. A szíve sajog, miközben a szemhéjai ismét elnehezülnek, és szép lassan elmerül egy álomtalan álomban.

3 megjegyzés:

  1. Szia.

    Hát benéztem ide is és nem bántam meg. Csak így tovább :-)

    Üdv: Laura

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Helló!
      Jaj, ennek nagyon örülök. *o* Köszönöm, igyekszem!
      xx

      Törlés
  2. Hey!
    Sajnálom, babe, hogy ilyen sokáig hanyagoltalak, but you know az árnyvadász világ milyen magával ragadó. (ha már itt tartunk shiplet Heronstairst és Heronchildot?) Szóval igen, drágám, olvastam a könyveim, és már előre félek, hogy Will babym még fog halni.. :'(
    Na de. Még mindig nem értem, hogy tudsz ilyen rövid és ütős novellákat összehozni? Szinte semmit nem írsz, mégis tele van érzelmekkek, néma cselekedetekkel. Ném bííírom. Olyan jóóó. Kár, hogy csak álmodott...
    Egyébként tényleg ilyen bénán lépett fel? (annyira nem jönnek be a számai, hogy már nem is nézem a fellépéseit)
    MÉG TÖBB ILYET.
    Írj Malecet, Heronstairst és Heronchildot! Én is tervezem 😂😂
    Visszatértem hozzád! 😘😘
    xxLejem

    VálaszTörlés